My rough luxe atelier - Az én durva luxus műhelyem

Forrás: lascositasdebeacheau.blogspot.com

Hosszú ideje töprengtem azon, hogy mi ez az olthatatlan szerelem bennem a nyers, kezeletlen, régi felületek, bútorok, tárgyak iránt.
Nem sokat törődtem azzal, hogy a környezetem értetlenül nézte végig a rajongásomat a számukra értéktelen dolgaim iránt, amikkel rendre körülvettem magam.
Az előző - kézműves társammal-barátnőmmel, Évivel közös - műhelyünk is egy teljesen véletlen folytán így, ebben a szellemben formálódott. Végre tőle kaptam meg a választ, ennek a stílusnak neve is van, és sok követője, aminek rettentő módon megörültem.
A kedvenc stílusunk a Rough luxe, azaz a durva luxus elnevezést kapta, hmmm, már a nevét is imádom!
Ez egy merőben szokatlan, merész gondolkodásmód, egy életvitel, mely tiszteli a régi, letűnt korok ereklyéit.
Használja, és kiemeli a nyers tökéletlenséget, és hagyja, hogy elmeséljék történetüket a tárgyak, bútorok, terek. A képzelet beindul, elkalandozik, és megelevenedik a környezet ebben a közegben.

Jellemzői: az alsó rétegekig lecsupaszított falak, nyers fa burkolatok, vintage bútorok, polcok, melegséget sugárzó gazdag textiliák, csillogó üvegcsillárok, míves tükrök, festmények.

Forrás: www.1st-option.com

My rough luxe atelier room

avagy: mentem, ami menthető <3

Foto: bardoczeva

Életem során a sokadik műhelyemet rendezem be. Köszönhető ez részben a sok költözködésemnek, részben pedig a folyton változó életutamnak.
Most éppen a lakásom egyik szobáját neveztem ki műhelynek, és nagy meglepődéssel vettem észre, hogy a festeni kívánt fal a tapéta alatt meseszép, régi korokat idéző mintákban, színekben, árnyalatokban pompázik.
Csak üldögéltem a lekapart falak között, és egyre jobban átjárt az ismerős melegséget sugárzó érzés, ezt meg kell mentenem.
Jó itt lenni, érezni a letűnt idők luxusát, és megnyugodni.
Rettentő módon inspiráló ez a közeg, a fantáziám csak úgy szárnyal, és annyi minden jár az agyamban, lelkemben, hogy alig bírom megregulázni, kordában tartani őket. 

Jelenleg a falak rendbetételénél tartunk - hiszen attól, hogy a stílust próbáljuk megőrizni, még nagyon sok munka van vele.
Eltávolítjuk a felső tapéta- , és festékrétegeket, amik felpöndörödnek, mállanak, szétporladnak. 

Ezután következik a falak portalanítása, majd egy olyan réteggel való áthúzása, mely a színeket kiemeli, és fixálja.

Itt még hátra van a mennyezet szépítése:

Foto: bardoczeva

A régesrégi fotelt még a nagymamámtól örököltem, nemsokára megpróbálom rendbehozni őt is, amennyire lehetséges :

Hamarosan minden apróság a helyére kerül: 

Ide gyűjtögetem a rough luxe életstílussal kapcsolatos inspirációkat:

Szeretet és nagy ölelés :)

                                                                                                   Dia           

  ~*~

... és köszönöm, hogy benéztél !

Where Blogger's Create Party - Mrs. Pearlpixie Atelier

 Sok szeretettel mutatom be a helyet, ahol dolgozom - Karen Valentine kihívására. Én is nagyon szeretek nézelődni az ő weboldalán, és inspirálódom a különleges alkotói műhelyek láttán ( http://www.mydesertcottage.com ) Nagyon vártam ezt a napot, hiszen egész évben csak ezen az egy napon jelentkezhetnek bloggerek a műhelyeikkel -  köszönjük  Karen, hogy helyet adsz ennek a csodálatos eseménynek <3

Íme ez az én alkotói terem : nekem ez a hely maga a varázslat, ebben élek, és ebben álmodom.

Elsőként azt a szobát mutatom be, ahol a varrás, és az alkotás folyik. Mivel általában a menyasszonyi ruhák és a fátylak varrásához nagy helyre van szükségem, ezért  nagyok az  asztalaim is. Az íróasztalom fölött van egy nagy kitűző tábla, ahol a fontos jegyzeteimet, inspiráló idézeteimet, és a tennivalóimat tartom szem előtt. Szeretem a vintage stílust , és szívesen hasznosítom újra a régi tárgyakat, hogy új formában gyönyörködhessek bennük és éljek velük.

                                                                                     

A szobámban van még egy hatalmas szekrény, az ajtaját nem mertem kinyitni a fotózáshoz, mert kidől belőle a sok anyag :D Polcain tárolom a gyöngyöket, csipkéket, a fiókokban pedig az ékszerkészítéshez szükséges elemeket. Az elrendezés persze nem állandó, folyton pakolászok , és általában nagy a káosz mindenhol, amikor alkotok :D

Még néhány apróság a műhelyből :

Mivel sokszor késő éjszakáig alkotok, félig a műhelyben élek, sokszor itt alszom:

                                                                                                           
A szalonban fogadom a vendégeimet, itt tervezem a menyasszonyi ruhákat és itt zajlanak a társasági események, partik, workshopok. A bútorokat, kiegészítőket úgy kaptuk ajándékba, vagy a bolhapiacon vettük fillérekért, és saját magunk alakítottuk át designer barátnőmmel, akinek nagy szerepe van az enteriőr kialakításában . /Itt látható és nézegethető Évi műhelye >>> /A tükrös szekrényeket én festettem le, a rózsaszín fotel pedig a nagymamámé volt, ebben szeretek hímezni a legjobban :) Rengeteg csipkét, selymet és régi ruhát használok , ezek nagy részét is a szalonban tárolom.

Fotó : Tóth Milán

Fotó : Tóth Milán

    

                                                                                                                                                                   

                                                                                                                         
Remélem, tetszett a műhelyem :) Szeretettel várlak benneteket is egy finom forró csokira bármikor, ha Várpalotán jártok  <3

Szeretet és nagy ölelés :)

                                                                                                   Dia           

  ~*~

... és köszönöm, hogy benéztél !

♥

Műhely és szalon - Tóth Milán fotóival

A Fundamenta magazinban szerepel az Évivel közös műhelyünk, és egy jó kis cikk rólunk. A fotókat Milán ennek kapcsán készítette nálunk - és szerintem csodálatosan mutatja be a műhelyt és a szalont . 
Fotók :Tóth Milán - Px7 fotóműterem

" Mi más titkos világot alkotunk. Helyet, mely csak szépséggel van tele."
/Egy gésa emlékiratai c. film/

 "Az Őrangyalok Boltjába nem lehet bemenni, besóhajtani lehet csak nekik, ITT TESSÉK BESÓHAJTANI, ki van írva, akkor azt ők meghallgatják, a kötést, horgolást leteszik, és máris indulnak, ha kell. Ha meg nem kell, szerintük, akkor nyugodtan horgolnak, kötnek tovább."
Mosonyi Aliz

A fotel, ami idősebb nálam. Már kicsi gyermekkoromban is ebben ücsörögtem, ezer emlék fűz hozzá - most méltó helyre került 

 "Egy napszak alatt tudok változni. Felébredek, vagyok ez a személy. Aztán, amikor aludni megyek, már biztosan tudom, hogy másvalaki vagyok. Legtöbbször nem tudom, ki vagyok. Mintha ott lenne a tegnap, a ma és a holnap, mind egy szobában."
/Bob Dylan életei c. film/
Pontosan ezt érzem én is ebben a szobában - együtt a múlt, a jelen és a jövő ...

 Van , amikor kitúrnak a székemről , de ez is egy jó dolog... most itt éppen egy barátnőm ügyködik szorgalmasan :)

 Főszereplő a maci :)

Csak jelzem, ha esetleg nem látszana jól : nálunk még a függönyön is fátylak lógnak - hosszú, gyöngyös fátylak ...

Kellett egy üzenőtábla az asztalom fölé, mert annyi apró cetlim van, amire folyton firkálgatok, és csak kallódnak mindenfelé ... ( Bővebben a szösszenet itt >>> )

Ruhák, és ismét a maci ...

Hangulat

 Ezt a tükröst nagyon szeretem, magam festegettem le a kedvenc elefántcsont színemre.

Csipkék, gyöngyök, apró kis szépségek - ez az életem 

Csendélet a szekrényemen

A munkám. Újra széppé varázsolni a régit, életet lehelni a megfáradt anyagokba, csipkékbe.

"Mindig csodákra vártam, mint apró gyermek, hogy egyszer igaz legyen, amit mesélnek nekem, hogy lássam az angyalokat és a tündéreket, hogy kicsiny mackócskám életre keljen és dörmögve táncoljon, s hozzám dörgölőddzék, ha mindenki elhagy is. Mindig csodákra vártam! És most is, minden este úgy fekszem le, mint aki reggel talán egy más életben, más emberek közt ébred, és csak ámuldozik majd, hogy mily keserves, mily nyomasztó volt az álma."  /Végh György/

Ez az a hely, ami a munkahelyünk - ahol jó dolgozni is, és csak úgy lenni is ...